Fejemre esett a munka. Ez nem is zavarna, az sokkal inkább fáj, hogy még SENKI nem dicsérte meg az új cipőmet, nadrágomat és táskámat, pedig mindet magamra aggattam. Az is lehet, hogy a többieken is új ruha van, és mindenki magával van elfoglalva, meg hogy mért nem dicséri senki. Lehet, hogy szemügyre veszem a kolléganőket.
(A nők igenis egymásnak öltöznek, és nem csak az "ilyenek" mint én. /nincs, nincs, nincs kisebbségi komplexusom. érek annyit, mint bárki./)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
54425 2007.10.24. 11:46:22
10290 2007.10.24. 12:32:26