Ballag a medve

Most felhúztam magam, mert átugrottam egy barátnőmhöz, és 2 percre rossz helyen parkoltam, de tényleg csak 2 percre, és emiatt hárman anyáztak, többek között erkélyre kiálló öreg házaspár, hogy akkor én ezt most hogy képzelem. Ennyi türelem vasárnap este szorulhatna az emberekbe. Na mindegy, ez még 2 percig fog idegesíteni. Meg tiszta olaj a lábszáram, mert kerékpároztunk, és én azt sem tudok rendeltetésszerűen, meg semmit se, aminek kicsit is köze van bármi mechanikához vagy elektronikához. Ez persze a hozzáállásom miatt van, hogy én úgyis béna vagyok, aztán csodálkozom, hogy tényleg. Pénteken volt öregdiák-találkozó, és elérzékenyültem, meg mély és magvas gondolataim voltak az idő múlásáról és az élet értelméről (pedig nem ittunk, illetve ittunk, de csak utána), de ezekre már szerencsére nem nagyon emlékszem, de volt zenekar, akik a Roxette Fading like a flower-jét játszották, és akkor majdnem jól megöleltük egymást a jelenlévő Masszával és P-vel, de mégsem tettük, mert nem ittunk (illetve ittunk, de csak utána).