Ballag a medve

Jó estét, jó estét! Kivagyok, mint a liba, de megérte, ma is jó napom volt! A reggeli dokit nem bánom, kihagytam volna, továbbra sem csípem a csövezés egyetlen formáját se (mekkkkkora poén), de az a haszna megvolt, hogy a TAJ-kártyámat átkereszteltem JAJ-kártyára, és ezen vagy 10 percet röhögtem. Kedvesem örült, hogy kellő komolytalansággal viselem a megpróbáltatásokat, nélküled ez másképp lett volna...köszönöm. Aztán hasznosan töltöttük a napunkat: ettünk thai bagettet, megszereltettük (egyelőre elméleti síkon) a kompjutert, vettünk ezt-azt, szóval igen jól mulattunk! Este sulitalálkozón voltam, és ismét meggyőződtem róla, hogy kiemelkedő az arc-és névmemóriám, mert szinte mindenkit felismertem, míg engem nem sokan. De lehet, hogy ez inkább annak köszönhető, hogy nem voltam elég menő akkoriban. :P Bezzeg most... De nagyon érdekes volt látni, hogy a régi iskola semmit sem változott a 10 év alatt, a tanárok pont ugyanúgy néznek ki, illetve egyesek jobban, mint amilyenre emlékeztem. Megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy egykori matektanárnőm, aki 11 éves koromban, puskázáson rajtakapva elkeresztelt "Csaló Kislánynak" (és így szólított további 3 évig), nem csak hogy él, de virul is. Szóval nem mindig sújt le a sors igazságos keze.