Nyaraltatok màr könnygàzban? Ma Isztambulban zavargàsok voltak, tüntetès, rohamrendörök stb. A zavargàsok közèppontja a Taksim tèr volt, amit mi nèhàny hete lelkesen vàlasztottunk ki a leendö szàllàsunk helyszínènek (mivel központi hely).

Ma reggel indultunk vàrost nèzni, mikor a szàllodai fiù utànunk szòlt, hogy a tèr zàrva, mert màjus 1. van, ès menjünk szerinte hajòkàzni, vagy valami. Elindultunk az egyetlen irànyba, ahol nem voltak kordonok. Ekkor valami csípni kezdte a szemem, ès gàzmaszkos emberek futottak el mellettünk, meg rendörök. Kezdett fèlelmetes lenni a dolog, ès nagyon furàn nèztek rànk az emberek, èrezhetö volt a feszültsèg. A nök az ablakokbòl kihajolva cserèltek eszmèt fojtott hangon. Az egyik ledobott egy zacskò szemetet, pont mellènk. Ez dramaturgiailag teljesen indokolt volt persze, èn kínomban viccelödtem, hogy szerencsère nem bomba. Vèdtelennek èreztük magunkat, nyilvàn messziröl ordit ròlunk, hogy turistàk vagyunk, ràadàsul hölgyek. Koszos, büdös sikàtorokban mentünk, nèztek minket az ablakokbòl a helyiek, aztàn egyszer csak vège lett a feszültsègnek. Ùgyhogy be is tèrtünk reggelizni egy közepesen bizalomgerjesztö helyre, megettünk vagy fèl tonna börek-et (ez kb a horvàtorszàgi burek testvère), ès tulipàn alakù pohàrból teàt ittunk hozzà.

Kerítettünk egy taxit, a soför 100-zal menve, hàtrafordulva, a kormànyt elengedve magyaràzta, hogy "bomba bomba" (gondolom ez egy közös szavunk), meg a sajàt öklèvel az arcàt èrintve magyaràzta a verekedèst, a harcokat. A fentiekhez kèpest a szultàn palotàja meg Àzsia abszolút uncsinak tünnek (ez volt a mai program - amùgy gyönyörüek), föleg hogy hazafele a fullosan lezàrt, rendöröktöl hemzsegö Taksim tèren jöttünk keresztûl, mert a szerencsètlen turistàkat àtengedtèk a kordonon. Holnapra minden elsimul, azt ígèrtèk. Vègezetül a nap fàjòan kínzò kèrdèse: a rendörök amikor nyugiban sètàlgatnak, mièrt karoljàk àt egymàs vàllàt? Mi ez a romantikus andalgàs???