2006.05.10. 09:13 dormany
Tegnap is edzettünk. Nekem sikerült átlépni a józan ész határait. Imádom ezt az érzést: folyik rólam a víz, dolgoznak az izmaim, kalapál a szívem, már alig látok, csak a testemben szétáradó endorfin számít, és az, hogy nem akarom abbahagyni. Kitapostam a saját belem, és ez most szó szerint értendő. Jó dolog a taposógép. Vagy én vagyok mazochista. Azt speciel sajnálom, hogy nem működött a kalóriaszámláló. Bár amúgy se ad hiteles eredményt, de összehasonlításra használható lenne az eredmény.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.