Ballag a medve

Na, hazaszaladtam egy vasárnapi ebédre, és egyből billentyűzetet ragadok. Minden pöpec továbbra is, tegnap bejártuk az összes Ikeát és Kikát O.val, mert kell neki ágy meg ülőgarnitúra (a leendő volt férje, vagyis ex-sógorom elviszi a ronda monstrum bőrgarnitúrát, ahelyett…

Na és az együttlakás! Hát nagyon tetszik, és nem csak az ágybareggeli miatt :) szóval tökjó, meg tudnám szokni... remélem, sokáig fog tartani! A panellakások ugyebár nem kelendőek mostanság... ugye? UGYE??? Ezentúl igyekszem megint rendesen blogolni, eddig el voltam…

Hehehe, internet! INTERNET! IHIN TEHER NEHET!!!! VÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉGRE!!!! Már remegett a kezem rendesen!!! De máma megkaptam a hozzáférést és a szupertitkos jelszót. Kéremszépen, itt rend van! Már meglett az asztali telefonom, útban van a mobil is valahol a bürokrácia…

Illik máma is írnom, de semmi kapacitásom, kivagyok. Meló, új ingerhegyek, utána leendő átmeneti otthonunk takarítása, kinyúlás, majd itthoni küzdelem, amit nem kívánok most részletezni. Faszkivan. Holnap költözünk, jesssssz!

Hétvégén, ha minden jól megy, költözünk! Össze, Kedvessel! Annyira, de ANNYIRA várom!!! Olyan megnyugtató lesz! És megvettem a zöld cipőt, és csak 8000 a telefonszámlám, ami példásan alacsony.

Szervusztok Olvasók! Na, túlestem az első napon. Igazából elég pozitív, leszámítva, hogy kb. annyira éreztem magamat magányosnak, mint egy rossz nyári tábor első napján. Szerencse, hogy ez csak napközis tábor, este már haza lehet menni. Szóval a napom első fele azzal telt, hogy…