Voltunk futni :) csak nem akartam elkiabálni. Kedves azzal tart sakkban, hogy kételyek között tart, megyünk-e vagy nem. Ha megkérdezem, nem mondja meg kerek perec, csak kreál valami kifogást (ebben igen kreatív mellesleg). Aztán figyelek az apró jelekre: sportzoknit húz. Az edzős melegítőjét vette fel. Ilyenkor félve kérdezem: öltözhetek futáshoz? Megyünk? Erre morog valami beleegyezés-félét. Én futok a szekrény felé és magamra kapom a jogging cuccot, abban reménykedve, hogy ha felöltöztem, már csak nem fújja le! De erre kár alapozni, mert a híd felénél járva is sorolja, miért is kéne elnapolni a mai kocogást. Hideg van, meleg van, szúr a térde, mér zsarolom lelkileg stb. De már tudom, hogy titokban élvezi. Látszik rajta, és egyre jobban bírjuk. Utána energikusak és jókedvűek vagyunk, le is tettünk az Ópium megnézéséről. Inkább az Egy szoknya, egy nadrág Rudolf Péterrel.