Mint tegnap kiderült, ismét beleférek a lánykori sortomba. Nagyon szép darab, és örülök, hogy nem dobtam ki. Passzentosnak passzentos, de már abszolút hordható, anélkül, hogy utánam kiabálnák az utcán, hogy "szafaládé".
Mindig akkor fogyok, mikor nem sportolok. (Tudom tudom, az izmok nehezebbek blabla, de frankón jobban nézek ki izomtalan-karcsún, mint hústoronyként).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.