Szörnyen nehezemre esik megválni a régi, már nem használt tárgyaimtól. Régebben azt hittem, hogy ez csak a lustaságnak egy vállfaja, nem bírom rávenni magam a selejtezésre. De már rájöttem, hogy nem, ez a lustaságom mellett létezik.
Az előbb hívott ugyanis édesanyám, hogy arrafelé most lomtalanítás van, és talált egy zsákot a garázsban, amiben a régi barbijaim vannak tartozékokkal, és a csomag enyhén penészes, mert a mélyhűtőből beleszállt a pára. És kérdezte, kidobhatja-e. Ha nem kérdezi meg és kidobja, valószínűleg soha többé nem jutnak eszembe azok a babák. Mondtam neki, hogy persze, dobja ki, de már siratom, hogy soha többé nem látom őket. Volt egy Ken is, jut eszembe. :(
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.