Tegnap végre megültük P névnapját, több időpont-módosítás után (hihetetlenül elfoglaltak vagyunk).
M-mel korábban találkoztuk, és majd' éhendöglöttünk, úgyhogy gondoltuk, kipróbáljuk a KFC-t, ahol még egyikőnk se volt korábban, és azt gondoltuk, hátha kihagytunk eddig valamit. Hát semmit. Drága, kevés, kopott, szutyok.
Aztán átvonultunk egy Liszt F téri egységbe, ahol boroztak és bákárdikóláztak, de én nem szeretek ilyet csinálni, ha kocsival vagyok. Pedig jól esett volna egy pohár száraz fehérbor. Az ilyen vágyak megriasztanak, hogy máris alkesz vagyok, ilyen (már nem is olyan) zsenge korban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.