Vannak olyan időszakok, mikor képtelen vagyok értelmeset, vagy akár annak tűnőt (értsd: könyvet) olvasni, bárhogy is szeretnék. Egyszerűen sokallom az 1 cm2-re jutó betűk számát.
Ilyenkor általában felnyalábolok néhányat az ultimate Garfield-kollekciómból (megközelítőleg az összes, Magyarországon megjelent szám), és sorjában kivégzem őket. Nekem ez egy minőségi kikapcsolódás.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.