Úgy látszik, divatba jöttek a melegeknek/melegekről szóló on-line és nyomtatott kiadványok. Ez önmagában egy remek hír, de ez is (mint a melegfelvonulás) visszafelé is el tud sülni.
A Dyke Magazinhoz még nem volt szerencsém, de eddig csak jókat hallottam róla, az egyetlen aggályom, hogy ez a szubkultúra mennyire fizetőképes, és fogja-e tudni eltartani a lapot. Meg akartam venni a műcsarnokos bulin, de a 8. bakikóla után kiment a fejemből az ötlet.
Ami viszont elkeserített, az a Tolerancia Magazin nevű on-line újság. Lehet, hogy csupán kezdeti nehézségekről van szó, de nem értem, miért kellett elindítani, hirdetni, amikor gyakorlatilag semmi sincs még rajta. Leszámítva DJ Szeifert életrajzát (?), meg egy bevezető szöveget, hogy mi van (lesz majd) itt. A webdesignert igyekeztek szemmel láthatóan olcsón megúszni... sajnos szerintem nagyon fontos az első benyomás itt is. Hogy mért kell egy cikkbe szmájlit tenni, az sem világos (bocs hogy élek-hatást kelt szerintem). A helyesírás sem százas...
Szerintem ezek nem vetnek túl jó fényt senkire sem a leendő "toleránsok" számára (mellesleg utálom ezt a szót ebben a szövegkörnyezetben, engem csak ne toleráljon senki, az már rég nem az egyenlőséget jelenti).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.