Hát, megvan a szerencsés. Halványsárga, és mivel fiú, megkíméltük a Hedvig névtől, az mégsem járja, hogy travit neveljünk. Úgyhogy Tódor lett, hogy passzoljon a Tilla névhez. (A Tibor is szóba jött, de nem vagyunk szadisták.)

Az ismerkedés úgy zajlott, hogy Tilla nagyjából 10 percig észre sem vette, hogy nincs egyedül a kalitkában. Utána ferdére billentett fejjel tanulmányozták egymást, majd Tilla óvatosan megrágcsálta Tódi faroktollát, de úgy, mintha valami rendkívüli csemetge lenne, már-már ínyenc mozdulatokkal.

Azóta semmi, Tilla továbbra is inkább utánunk futkározik, Tódi pedig megmozdulni se mer. Nehéz nap ez neki, én megértem.