Tanulmányozom az immár seregletté duzzadt kisállat állományom viselkedését. Érdekes, látni, hogy az egyedek intelligenciája, egyénisége között mekkora különbségek vannak. Valljuuk be: nem Tilla kerül ki győztesen az összehasonlításból.
Tódi másodszor már egyedül kitalált a nyitott ajtón - Tillának 10 év után se megy mindig rávezető segítség nélkül.
Tódi egyszer repült neki az ablaknak, azóta elkerüli - Tilla máig belefut.
Tódi tud repülni és landolni is.
Tódi nem fél mindig mindentől ok nélkül.
Tódi nem verekszik.
Tilla viszont elvakultan imád, és minden eszközével kifejezi ezt. Végülis ezért tartunk állatot, nem?