Amióta nem napközben, hanem esténként irogatok, azóta jelentősen lecsökkent az olvasottságom. Gondolom, a sok office rat (like me), akinek az enyémnél szerencsésebb elrendezésű az íróasztala (nem lát rá mindenki), munka helyett/gyanánt nézegeti a frissblogokat. Sebaj.

Ennél nagyobb probléma, hogy a kedvenc aerobik edzőm, akihez vagy 10 éve járok, megint idegösszeropit kapott, és felhagy áldásos tevékenységekkel. Ez nem először fordul elő, és legalább fél évig szokott tartani a roham. Addig ki kell bekkelni taposással, futással (legalább az időjárás javul), több squash-sal, kevesebb evéssel, meg lehet kísérletezgetni faszom spinningórákkal meg másik edzőkkel. Lehet más mozgásformát találni, ami szórakoztat, de az örömforrás szintje meg sem közelíti azt, ami most (megint) megszűnik. És nem sokan értik, hogy ez milyen rossz.