Ballag a medve

Nekem ugyanis ma jó. Csupa olyan, nem túl nagy kaliberű dolog történt, aminek örülök. Először is: reggel kevesebbet mutatott a mérleg, mint valaha az elmúlt 4-5 évben. Utána pedig kiderült, hogy a főnököm kiküld engem tréningre Németországba, ami gondolom egy roppant érdekes gyárépület lesz a semmi közepén, de én örülök, mert némi változatosság és világlátás, hiszen a némettankönyv óta tudom, hogy Deutschland liegt in Mitteleuropa, ebből látszik, hogy hol adták ki a könyvet. Továbbá behívtak egy állásinterjúra, ami számomra az elérhetetlenül magas pozíció, amire az esélytelenek nyugalmával szoktam jelentkezni. Be se hívtak eddig ilyenre, de most mégis. (Ennek nyilván semmi köze ahhoz, hogy egyre több olyan infót zsúfolok a CV-mbe, ami nem teljesen helytálló, illetve erősen nézőpont kérdése, hogy az-e.) Mindezekután pedig Barátnőm jelezte, hogy ma lecsót főz nekem. Amire meghívtuk O-t, aki hamarosan elutazik, úgyhogy el kell tőle búcsúzni. Ja és ma dicsértek a kollégák, hogy de csini vagyok. Én igazán beérem kevéssel is. Már csak egy kis rosé hiányzik máma.