Csak egy ártatlan flört lett belőle... Pár napos fantáziálás. Pedig elsőre nagyon megtetszett, beindította a képzeletemet. Elképzeltem a közös jövőt (a nők már csak ilyenek):a házibulikat, társasági eseményeket; fázós, teázós-tévézős téli estéket; kómás, kávézós reggeleket. Úgy éreztem, ő is akarja, valami sugárzott belőle. Persze könnyű tévedni, ha az ember nagyon akarja, várja az igazit. Az esti félhomály is sokat segít, hogy beleéljük magunkat... Ezért kell másnap, verőfényben is találkozni. Ilyenkor azonnal kiderül, hogy a sötétség nem a napszaknak volt köszönhető, ez pedig nálam nem a csábítás eszköze... Tovább kell keresni, lehetőleg egy világosabb lakást.