Hajszolt napokat élek, mindig van valami. Apukámat idézve pattogok, mint kecskeszar a deszkán. Nem baj, csak unalom ne legyen. Amúgy tök sokat idézem apukámat. És O is. Családcentrikusok vagyunk, ha tetszik, ha nem. Igazából tetszik.
Én is apuidéző vagyok. Annyira tudom, hogy egy helyzetre milyen szánalmas poénnal fog reagálni, hogy egyszerre mondjuk. Persze az is lehet, hogy ugyanolyan szánalmas a humorom csak rá fogom :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
76211 2008.09.12. 08:21:51
10290 2008.09.12. 12:19:18
andrewt 2008.09.15. 00:46:03