Nagyjából arra számítottam, hogy lesznek olyan szerencsés pillanatok, amikor akár a kivetítő felét is látom. Ezt sikerült túlszárnyalni, mert lábujjhegyen állva olykor megpillantottam egy szőke hajú, ugrándozó pálcikaemberkét (állítólag Madonnát) is. Szóval meg kell venni dvd-n, mihelyt kijön, hogy lássam, mi volt.
Viszont a La isla bonitát pont abban a verzióban nyomták, ahogy a legjobban szeretem, a 4 minutes alapjára ment a Vouge, és a Music is kurvajó volt, nagyon komoly táncok voltak, ha jól láttam.
Az szomorú, hogy a körülöttem lévő párszáz ember nagyjából meg se mozdult, alig volt hangulat. Nem tudom, ez minek volt köszönhető, de kár.
Állítólag szar volt a hangosítás, de én még nem voltam olyan koncerten, amire ne mondták volna ugyanezt, úgyhogy lehet, hogy nekem azért nem tűnt fel, mert nem tudom, milyen egy jól hangosított koncert...
Amúgy kicsit nagyobb feelinget vártam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.