A mátraszentistváni (nem mátraszentimrei asszem, de ezek ott vannak egykupacba innen Pestről nézve) sípályán mindenből van 1 pici, ami a(z elsősorban osztrák) sífílinghez kell.
Például van egy "Hóhatár Hütte" nevű vendéglátóegység. Ez frankón rönkökből készült, régi sílécek vannak a falakon, és lehet kapni gőzgombócot.
Meg hangosan szól a Petőfirádió, meg vannak hóágyúk is, és fotocellás a vécébejárat, és nem kopottak a poharak meg a tányérok.
Volt egy ugrató is, amin életveszélyesen megsérültem, mert mikor félig fagyott kézzel próbáltam megszorítani a kötésemet ugratás előtt, visszafordult a hüvelykujjam.
Egy dolgot nem lehetett igazán: síelni, mert csak 1 felvonó üzemelt, amihez egy 350 méteres pálya tartozott mindössze. 20 perc sorbanállás, 3 perc felvonózás, 30 másodperc csúszás.
De hangulatnak jó volt, a nap is sütött, szikrázott a hó.
Fáj az ujjam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
baaab 2008.12.30. 15:49:31
10290 2008.12.30. 19:22:35