Ballag a medve

Arra jöttem rá, hogy nekem nincs egyéniségem. Beleolvasok egy blogba, és automatikusan hasonló stílusban kezdek fogalmazni. Milyen nyomasztó már.

Megrögzött grészklinika rajongók vagyunk, de ezt már meséltem. Főleg Barátnőm, és főleg az Addison nevű karakter miatt, aki ha feltűnik a vásznon, Barátnőm mindig titokban sóhajt egyet (hallom ám!). Persze állítólag hasonlítunk, mármint Addison meg én. Szerintem ebből annyi…

Ma megtudtam, hogy az apehnél csupa butch dolgozik, vagy legalábbis rövid hajú, férfias, elhanyagolt hölgyek, akik kedvesek a lánykákkal (ahogy láttam). Meg azt is megtudtam, hogy 1 db csekkért máfél órát kell sorbanállni. Nem ám csak úgy elveszed a kupac tetejéről. Azért halad…

Sörös-mézes csirkecomb. Még 20 perc és készen van. Ez viszont tényleg kezdő szakácsoknak van, ellentétben a muffinnal. Nekem mindjárt nagyon jó lesz, de a tudat miatt már most is az.

Azon gondolkodtam ma, hogy szép lassan egyre kevesebbet viselek el az emberektől. Nem sértődöm meg vagy ilyesmi, csak egyre kevesebb ember megy át a "rendszeren", mármint a szűrőn. És ezt egyre inkább fel is vállalom. Például a tegnapi interjúztató csávónak is egész nyugodtan ki…

Nnna ez volt az az interjú, amiről kis híján felálltam és kijöttem menet közben egy "köszönömszépen"-nel. Asszem, már túl sokat szórakoztak velem ilyen arrogáns alakok. Ez is az volt. Egy relatíve fiatal srác, aki rébuszokban beszél és gondolatolvasást vár cserébe. Lehet,…

Sok volt az egyhelyben ücsörgés. Erre akkor jöttem rá, mikor tegnap éjfélkor azon kaptam magamat, hogy a szobanövények leveleit portalanítom nedves papírtörlővel. Úgyhogy egyáltalán nem bántam a mai nyüzsgést, még az idétlen főnököt meg a mindenlébenkanál titkárnőjét is…