Ma már nem csodákoztam annyira reggel, hogy hol vagyok. A konyhábais kitaláltam résnyire nyitott szemmel. 2 gyanús zacskó maradt mindössze a szoba közepén, amit fel kell számolni. Majdnem az összes szemetet levittük. Megtaláltam a hétfőn elvesztett pincekulcsot. Levest főztem. Vasaltam. Barátnőm rengeteget pakolt és takarított. Alakul az otthon-fíling, már csak a kanapé hiányzik (meg a megszokás). Egyelőre úgy ülünk a konyhai székeken a nappaliban, mint majom a köszörűkövön. Ezen mindig elröhögjük magunkat.