George úgy énekelt, mintha CD lett volna, ami tök jó, csak én másik CD-t tettem volna be inkább. Tényleg fantasztikus hang, csak nagyon sok volt a szvinges meg lassú szám, de a végére sikerült eljutni a 80-as, 90-es évek zenéiig, szerintem a többség főleg ezért ment, a végén volt Freedom, és csak Cindy meg Naomi hiányoztak a háttérből (meg Linda), azért az több mint jó dolog, élőben hallani személyesen George Michaeltől a Freedomot. Akkor már felpattanva táncoltunk. Meg még volt sok jó szám, meg sok jó szám pedig nem volt. Megnézném mégegyszer azért. Annyira brutál jó hangja van.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.