Onnét tudjuk (ha amúgy nem emlékeznénk), hogy előző este horrorfilmet néztünk, hogy az ajtón az összes zár rá van fordítva belülről. Ez úgy történik, hogy mikor tetőfokára hág az izgalom (értsd: mikor először ijedünk meg attól, hogy hirtelen hangos effekt van), valamelyikünk mindig kiszalad az ajtóhoz, és a lehetőségekhez képest maximálja a belső védelmet. Nyilván tuti módszer vizes hajú, tv-ből kiugráló kislányok, zombik és egyéb szellemek ellen. Csúnyán rákaptunk a horrorfilmekre, és Barátnőm egyedül is nekikezdett egynek, a távollétemben, aminek az lett a vége, hogy bekapcsolta a tv-t is (a filmet i-padet nézte) és felkapcsolta az összes lámplát, és közben percenként irogatott nekem, hogy mikor jövök már, nagyon fél.
Így rettegünk mi. Máshogy is lehet persze. Például ma volt egy lmbt rendezvény, ami az egynemű párok gyerekvállaásáról szólt, előadásokkal, workshopokkal, és már a leírásban benne volt, hogy ne féljünk nagyon, mert "védett" helyen lesz, és magán a rendezvényen is elhangzott, hogy kameráznak, de csak annak az arcát veszik fel, aki az első sorban ül, és erre a többség azonnal hátrébb ült. Megállapítottuk, hogy már az is eredmény, hogy eljöttünk egy ilyenre világosban, józanul.
Nem jól beszélek most, mert egyáltalán nem ez a lényege, csak így kötöttem a horrorfilm topikhoz. Igazából nagyon jó, hogy van ilyen kezdeményezés, sok kérdésre választ lehetett kapni, és azzal az érzéssel távoztunk, hogy talán halad valamerre az ország, van remény.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.