Elhatároztuk, ma úgy teszünk, mintha urbanista fiatalok lennénk. Szégyen, milyen rég sétáltam utoljára pl. a Körúton, pedig tényleg egy köpésre van. Úgyhogy bandukoltunk a Teréz körúton, sok az új üzlet, van Spár is, meg olyan egységek, amikről hallottam csak/olvastam a neten, pl. go-free gofrizó, meg az Arriba nevű mexikói hely, ami külön ciki, mert a kolléganőm említette a minap, hogy az irodánk közelében nyílik egy új mexikói étterem, ami olyasmi lesz, mint az Arriba, és nem mertem neki bevallani, hogy még nem jártam ott sem, de az még kínosabb, hogy ma betértünk oda, és én gondolkodtam, honnét ilyen ismerős nekem, és rájöttem, hogy az Éjjel-nappal Budapestből. Érdemes nekem fővárosban lakni tényleg. (A Parlamentben sem voltam még, nem viccelek.)
Rákanyarodtunk aztán az Andrássy útra, és persze rájöttem, hogy a Terror házában sem voltam még soha, úgyhogy itt volt az alkalom. Könnyed szombat délutáni szórakozás, mondhatni... persze nagyon hardcore, de "tetszett", ha illik ilyet mondani. Nagyon durva, hogy nekünk ez történelem, a szüleinknek már valóság, és biztos van olyan kortársam, akinek a nagyapja vagy egyéb rokona kint van névvel, fényképpel a bűnösök falán. Maradjunk annyiban, hogy ha Harry herceg eljött volna ide, nem tartotta volna humorosnak az SS egyenruhát farsangkor. Az emberi faj egyértelműen hajlamos a szadizmusra. Például Kristóf is folyton alázza Zsófit az Éjjel-nappal Budapestben, és Rita is mekkora egy szemét, megint rávetette hálóját Marcira, pedig Anikó sokkal jobb csaj. (Csak hogy visszatérjek a valóságba :))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.