5 hete tartom a diétát. Egyetlenegyszer sem csábultam el ez alatt, talán az volt a maximum, hogy 20 g helyett 25 g tönkölyös kekszet ettem uzsonnára. Meg persze azok a csapdák, amiket nem tudtam kikerülni. De sem csokit, sem sütit, sem cukros üdítőt nem fogyasztottam. Egyrészt kicsit megveregetem a vállamat, mert geci nehéz, másrészt viszont kicsit sem jobb, ahogy telik az idő. Megszagoltam az előbb a csoki puding tálját, és majdnem elsírtam magam. Már rájöttem, hogy nem a cukor függőség a bajom, hanem csak a tiltott gyümölcs, hogy valamit akkor se lehetne, ha kívánnám. Ez pedig sosem múlik el.
Olvasom a Cukor blues című könyvet, ami igazán durva, és ad egy kis lendületet, bár kicsit túlzásnak érzem, hogy a világ összes betegségét, a pestistől a rákig, a cukornak tulajdonítják. Mindenesetre hizlal. Én maradtam a mínusz 3 kilónál (ennyit nyomott az úszógumi), ennél lejjebb nem megy egyelőre. Nagyon nehéz minden egyes nap.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.