Az történt, hogy furcsa nedvességet érzékeltem popsi tájékon. Csodálkoztam, hiszen óvoda óta nem történt "baleset". Szagmintát vettem a nedvességből, és megállapítottam, hogy tökéletes barackillat. Csodálkozva felkiáltottam, majd a következő teóriák suhantak át az agyamon:
1. a tegnapi barack emésztés nélkül távozott
2. beleültem valamibe.
Nyomozásba kezdtem a mai napon általam használatba vett ülőhelyek körül. Hamarosan meglett a "bűnös": az egyik széken találtam egy normál méretű átmérővel rendelkező, ám nagyjából fél centi vastagságú kopaszbarackot (barack-korongot).
Ekkor már nagyon röhögtem. Hogy a fenébe lehet úgy ráülni egy barackra, hogy nem veszed észre??? Barátnőm is kuncogott, majd odanyomtam neki a hátsómat, hogy meggyőződjön róla, milyen kellemes illatú. Tetszett neki.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.