Jó estét. Tegnap végül nem mentünk mulatni O rosszulléte folytán. Legalább megmaradt egy csomó agysejtünk és pénzünk, tiszta haszon. És közelebb jutottunk a "kialudta magát" állapothoz.
Ma rávettem magam, és elmentem 2 darab aerobik órára (egy kondi, egy step) ahhoz az edzőhöz, akihez kisebb megszakításokkal már vagy 8 esztendeje járok. Hónapok óta nem voltam az óráján, és teljesen elszoktam a brutál kínzó stílusától, már a 7. percben nem kaptam levegőt, és összesen vagy 40 %-át teljesítettem az órának. Ez azért volt mókás, mert (ugye kicsi a világ, mint tudjuk) a mögöttem ugráló hölgy nem volt más, mint az a HR-es nőszemély, aki pénteken interjúztatott. Én neki előadtam, hogy hű de sportos vagyok és mennyit edzek (ami valaha - félig - igaz is volt). Ehhez képest a kedves edző nem átallott engem froclizni, felhívni mindenki figyelmét arra, hogy milyen gyengén teljesítek, és idén mintegy másodszor veszek részt az óráján... hát így jártam.
Holnapra így is olyan lesz a mozgásom, mint egy rozsdás tanké.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.