Ma voltam autót vizsgáztatni. Tekintettel a heti kudarcsorozatomra, meg arra, hogy a kocsival mindig sz*pok, kicsit aggódtam, hogy most mivel szívom meg.
Nagy bátran bemerészkedtem a fele-fele arányban szerelőkből és taxisokból álló csoportosulásba (igen furán néztek). Vadásztam magamnak sorszámot, mondták,h kb másfél óra múlva kerülök sorra. Már kezdtem csodálkozni, hogy ennyivel megúszom, de ekkor kiderült, hogy arra várok másfél órát, hogy időpontot adjanak. Én mindent megértek, csak azt nem, hogy miért nem lehet ennek az egésznek a menetét értelmesen elmondani telefonos érdeklődésemre, vagy felrakni a netre vagy valami.
Már vártam, hogy az időpontot adó hölgy bealáz valamivel jó szokás szerint (kissé ideggyenge és paranoiás lettem), de ehelyett viccelt, mert mikor kérdeztem, mit hozzak magammal a vizsgára, mondta, hogy a szokásos papírok mellett nem árt magammal hozni az autót is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.