Most már igazán nyomasztóak a hétköznapok, az vigasztal, hogy mindössze 4-et kell kibírni belőlük. Utána egy olyan hosszú téli szünet következik, amire legutóbb fősulis koromban volt példa, annyi különbséggel, hogy akkor rám nehezedett az elkövetkező vizsgák súlya.
Szóval kibekkelem, de jelentem, nem kellemes kirúgott alkalmazottként pergetni a napokat. Nyilván senki sem ad már munkát, és nyilván fennhangon szervezik a januári mítinget. Megyek is haza 3-kor, kézilabdát nézni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.