Pénteken felcipeltem a bicajt 20 lépcsőfokon, és ettől úgy kifáradtam, hogy kishíján elájultam, zúgott a fülem és nem láttam. Majd mikor jobban lettem, elkezdtem igazi hülyepicsa módjára bőgni, úgy megijedtem.
Aztán irány volt a Balcsi, ahol egy egész vasárnap nézhettük az esőfüggönyt a teraszról. Nekem nincs ezzel bajom, főleg hogy közben olvasókör volt, mert O felfegyverzett minket 100000 darab Cosmo, Shape, Marie Claire, Nők Lapja, Playboy és CKM újsággal, de jobb lett volna mindezt a napon tenni.
Ma reggel meg a kedvenc hobbimnak hódoltam: igen igen, állásinterjún voltam. Jó cég, jó munka, jó pozíció, megközelítőleg havi nettó 30-40 ezer forinttal keveseb pénzért. Sajnos előbb-utóbb be kell ezt vállalnom, mert hosszútávon több értelme van, mint a mostani egész jó pénzért értelmetlenül telnek a hónapok-életmódnak, dehát könyörgöm, az havi 1 luxus felsőruházati cikk/egynegyed nyaralás/egyszázad autó (új)!
Na mindegy, egyelőre lefutom a köröket (ha egyáltalán hívnak), aztán ráérek eldönteni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.