2008.06.20. 18:00 dormany
Ha a dolgok pozitív oldalát próbálom igen kényszeredetten nézni, akkor el kell ismerni, hogy nem árt az extrán konfliktuskerölő személyiségemnek, hogy rá vagyok kényszerítve olykor a konfrontációra. De basszus ez akkorse normális így. Az imént úgy fogalmaztam meg a telefonba Barátnőmnek, hogy olyan, mintha nap mint nap boxolni járna, ahol jól megfizetik, de nincs igazán kedve meg alkata se hozzá, és küzdeni küzd, de így is ütik. Ez most nagyon önsajnáltatóan hangzik, és nem valós problémák ezek. Vagyis valósak, meg sunyi módon építik le az embert, de ezt meg kell tanulni kezelni, és közben törekedni a jobbra. (nem orbánviktorra gondolok)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.