Közeleg a nap, mikor kiderül, hogy kinek marad meg az állása és kinek nem. Persze nem mondanak semmit, de azt rendszeresen. Ma közölték, hogy tényleg közeleg ez a nap, de nem tudjuk még, mikor lesz, és hogy mi fog történni akkor. Mindenesetre közeleg.
Ezen sopánkodtunk csoportosan, mikor hirtelen feltűnt, hogy az egyik kolléganőm ugyanolyan felsőben van, mint én, csak más színben. Ezt ki is fejtettem fennhangon, vigyorogva, jééézve (félbeszakítva a sopánkodást), erre mindenki röhögni kezdett, hogy de jó, van, aki tudja, mi az igazán fontos. Megint égek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.