Olyan fura. Egyedül vagyok ma egész nap az egész irodában. Az egész épületben szinte. Úgy is mondhatnám, hogy kihalt minden, zene se szól, nincs Beethoven, nincs rákendroll. (Nincs rákendroll! Csak taps! tiririri-tiri-ri)
És most jön a magvas gondolat: én társas lény vagyok. Muszáj szólnom valakihez, hogy esik a hó, vagy nem esik, vagy éhes vagyok.
Köszönöm, hogy ezt leírhattam.
Egyébként esik a hó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.