A szombati kiruccanás célpontja végül Pécs lett, mert még sosem jártunk ott, és kész az autópálya is. Mivel csak 2szer tévedtünk el odafelé (és egyszer visszafelé), viszonylag hamar odaértünk, és megtekintettük a helyi nevezetességeket.

Volt például egy pincérnő, aki kb 40%-os megjegyzési rátával dolgozott (pedig jegyzetelt is), így mikor nemtomhanyadszorra is rosszat hozott ki, Barátnőm röhögőgörcsött kapott.

Aztán volt egy nő a dzsámiban, aki barátságosan beterelt minket, hogy nézzünk nyugodtan körül és ingyenes a belépés, majd kifelé menet gyakorlatilag ránk parancsolt, hogy tessék vásárolni valamit (tájékoztató füzetkét ötszázér), mert mégis miből élne meg a templom?

A szolgáltató szektor csiszolatlan gyémántja kétségkívül a spar pénztárosa volt, aki 20 percet vett el az életünkből onnantól kezdve, hogy sorra kerültünk, mert belezavarodott a tételek sorban történő lehúzásába, összevissza pakolta a cuccainkat balról jobbra és jobbról balra. Olyan is volt, hogy én olvastam neki sorban az egyik blokkról, hogy "orbit rágó, tengerimalac eledel, popcorn, bacardi", ő pedig pipálta a másik blokkon vagymin, hogy kiderüljön, mit hagyott ki (örültem, hogy nem vásároltunk semmilyen "kínos" dolgot, mert az egész kígyózó sor minket figyelt unalmában).

Egyébként nagyon jól szórakoztunk, néztük a téren fúvós zenekart és a mazsorett lányokat, és beszélgettünk sokat. Harmónia.