Ma este átment előttem egy fekete macska, mintegy utólag igazolva az egész napos szopást. Már amennyiben létezik esemény utáni fekete macska. Ha nem, akkor a java még hátra van.
Klasszikus multis passzív-agresszív napom volt ma, én passzív voltam, a főnököm agresszív, mert ugye mindenki lefelé adja tovább a feszültséget. Alattam maximum a gyalogosok vannak az utcán, esetleg megdobálhattam volna őket az ötödikről. Persze ez is csak utólag jut eszembe, ugyanúgy, mint a frappáns védekező válaszok.
Ma egyetlen jó dolog történt: eszembe jutott, hogy régen volt a Márton Csaba a tévében (talán tévéhárom? azon ment a Beverly meg a Melrose is), és lehetett Fila zoknit nyerni, ha betelefonáltál, és én annyira szerettem volna Fila zoknit nyerni, és csomót telefonáltam, de nem jártam sikerrel. Akkor még számítottak olyan dolgok, mint hosszú telefon zsinór, ami odaér a tévé elé. És délután otthon voltam, iskola után. Nyári szünet is volt. Táborok, meg matiné Bud Spencer mozifilm nézés nagymamámmal, meg volt Kis hableány mozizás is, de asszem, valami perverz ült mellettünk a moziban, meg különben is féltem a Kis hableánytól, mert vagy lába volt és néma volt, vagy tudott beszélni de farokuszonya volt, és ez nekem iszonyú para volt, és ki is kellett menni a moziból, de nem tudom már, hogy a perverz miatt, vagy amiatt, hogy féltem a hableánytól. Mindenesetre ez még a Fila zoknis korszak előtt volt jópár évvel. Ebből látszik, milyen geci öreg vagyok. Mégsem bírom a stresszt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.