Tegnap gondtalanul éltem a glam-modellek csillogó életét, wakeboardoztunk Regivel, az új neoprén felsőmben, ami hihetetlenül menő, akkor is, ha leértékelt decathlonos, egészen addig, míg egy kanyarban ki nem próbáltam a Superman technikát, aminek az a lényege, hogy beakad a board a vízbe, de te megrögzötten kapaszkodsz, így egy pillanatig vízszintesen repülsz, előre nyújtott karral. Aztán akkorát csapódsz a vízbe, hogy kijön a víz jelentős része, és nyekkensz is közben, de gyorsan kell úszni kifelé, mert jönnek mögötted, és nem jó, ha levágják a fejed, szóval az életemért küzdve partra jutottam, aztán még mentem 2 kört, és nem volt semmi bajom, de délutánra csodálkoztam, hogy órák óta beszorult a levegő az oldalamban. Aztán rájöttem, hogy bizonyára nem múlt el nyomtalanul az óriási esés.
Szóval most kicsit öregesen mozgok, és némi félelem is költözött belém, de a neoprén felsőt hordani kéne, ha már megvan. Lehet, hogy csak a parton pózolok eztán, száraz hajjal. A fényképeken úgy jobban is mutatok majd.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.