Megint belemerültem egy könyvbe, Vladimir Nabokov Lolitájába. Eddig (a 60. oldalon) csak jót tudok mondani róla. Ironikus és kellőképpen cinikus a stílusa, amit én nagyon szeretek. Meg valahogy a nyelvezete is szép, anélkül, hogy túl kacifántos lenne. Aztán majd meglátjuk, mi sül ki belőle, majd beszámolok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.